Nesze

Fáj? Hát akkor baszd meg magad!
Üvegszilánk? Mire jó az?
Fájdalmat akarsz?
Kaphatsz tőlem, adok az enyémből szívesen.
Kínozz csak nyugodtan... már csak közöny maradt.

nincs tündér, sem dög, nincs doboz, nincs őrület
nem gyűlöllek, nem szeretek, nem létezel nekem többet

Tündértánc

Nem tündér ez csak egy dög. Azt hiszi táncol, de csak vonaglik, szenved, valami érthetetlen tetején.

Addig ugrál míg baszhatja és belezuhan. Aztán csak zuhan míg Valaki el nem kapja.

Kaphatja már akkor... késő lesz...

inkább csak zuhanjon.

csak ne éljen és ne is létezzen.

Maszk

Ne bánts! Hagyd békén a maszkomat! Ne törd meg, nem szabad. Álmodj. Ott leveheted de itt nem!
Utállak. Illetve a maszkom gyűlöli hogy létezel. De ez nem ok arra, hogy amit eddig felépítettem most ledöntsd.
Mikor mondod meg végre, hogy ki vagy és miért jöttél?

vágy

nem kelleni.
nem szeretni.
ébren nem lenni.
nem beszélni.
nem látni.
nem hallani.

elaludni, soha fel nem kelni.
lebegni, ott maradni örökre.
fájdalom nélkül lenni.
feladni.
soha nem szenvedni.

nem érezni.
nem létezni.
csak nem lenni.
soha többé.

Őrület...

Nem akarom hogy élj. 

Nem akarom hogy beszélj hozzám.

Választ akarok a "mi ez?"-re. 

Szökj meg az őrületemmel és hozd a tiedet is. 

Kicsalogatom a dobozból ha akarod.

Kacér Tündértáncot lejtek majd a tetején amíg meg nem őrjíti saját magát az őrület.

Szenvedj még egy kicsit. Élvezem hogy kínozhatlak.

Egyszer, majd ha eljön az ideje a Helyen leszünk, és soha soha nem jövünk vissza.

Kavarog....

Tűnj el az életemből! Mindent csak felkavarsz. Megzavartad a rendet, a saját világomat!
Nem tudom mi ez de nem jó!
Az a kibaszott világ amiben nem tehetsz semmit csak sodródsz...
Bántod a maszkomat!
Gyűlölet... Őrület egy dobozban...
El akarom égetni azt a dobozt! Kivágni az erdőt, felgyújtani hogy soha ne nőlljön vissza.
Csak hagyj békén és szűnj meg létezni!
Fáj.... ez a kibaszott élet az fáj a leginkább!
Egyszer mindenki meghal akkor meg mi a fasznak élünk?
Nem akarom... sodródni jó, de mégsem az.
Ments meg! Gyere vissza akkor ha már nem leszek.

Őrült

Ki vagy Te? Honnan jöttél? Ki küldött? Mit akarsz tőlem?
Hagyj békén!(szólj hozzám)
Tűnj innen!(ne hagyj egyedül)
Felforgattál mindent!
Gyűlöllek!(nem tudlak)


Mit műveltél velem?!

...túlmessze

Azt hiszem hiányzol.
Túl sokat vártam Rád, eljöttél és erre megint itt hagysz.
Szenvedek. Most megint minden szürke.
Messze akarok lenni Veled!
Nagyon messze innen.
Mindenhol csak Téged látlak és mégsem vagy itt.

akarlak kívánlak szétszedlek megeszlek magamhoz láncollak szeretlek gyűlöllek gyere ide tűnj innen megőrültem

kellett ez?

Miért hagytál el?
Semmi rosszat nem tettem.
Csak így simán lelépsz?
Nem értem.
Mutatod az ártatlan lelkecskédet a világnak közben meg aljas módon elfordulsz tőlem.
Most még mindenki elolvad a tündi-bündi arcodtól, de majd ha megismernek....
Visszasírsz? Tűnj innen! Nekem nem kellesz többet!
Undorító.

Még mindig nem érted....

Néha annyira szeretném hogy megérts...

Lezuhanok. Csak váj rám odalent és másszunk ki együtt.

Nem sokáig bírják már azok az ágacskák amikben kapaszkodom. 

Repülni nem tudok. Megbuktam. 

"Szavak nélkül szólok hozzád a szíved biztosan érti."
Érti? Nem vagyok benne biztos...
Mondd már meg végre miért vagy ennyire földhöz ragadt?!
Merj álmodni velem! Hiszen ezek csak álmok!
Ordítom az érzéseimet feléd csak értsd már meg végre, hogy nem a valóságot akarom!
Túl sok! Túl csúf!

És hogy én kivagyok? 

Csak egy Húsdarab aki próbál életben maradni mert ez az ösztön.

Álom?!

-Miért vagy olyan messze?
-Talán mert egy másik univerzumban élek.
-Akkor hogyan lehetséges hogy látlak?
-Nem tudom.
-Kár, hogy csak az álmaimban lehetünk együtt.
-Honnan tudod hogy csak álmodsz?

vér

Vér! Már megint minden csupa vér... mint akkor régen.
Láttam a húsát, a kezemen voltak az ércafatai. 
Hallom a kétségbeesett kiáltását hogy "meg fogok halni".
És megint vér.... Kavarog a gyomrom... újra előjön. 
Nem menekülhetsz előle.

ordít és kavarog, csak kavarog, émelyeg, szédül, hányni akar, nem jön,

várja  de nem jön 

Válasz? Az!

Ki vagy te? Egyáltalán ki vagyok én?
Senki.... csak követlek némán, észrevétlenül. Remélve azt ami lehetetlen.

lélekzabáló

Mi van ha lélekrablók?  Ellopják a lelked? Kiszívják az erőd? Ehhez a világhoz amúgy is elég sok erő kell... elég sok? elég az az erő amit a természet adott nekünk vagy csak pusztítunk? Szépen... lassan elpusztítjuk önmagunkat. Túl sok kérdés és megint jönnek a pillangók... Ma küzdök. 


Látok valami amit te nem, hogy szépen lassan mindenünk leépül
nemsokára elmúlik a nyár minket egytől-egyig felzabál az élet
ezután mi vár?


Jó kérdés....

Mi ez?

Háború! Egy kibaszott undorító dolog. Megint jönnek majd a lepkék és hányingert hoznak.
Nem akarom!
Küzdenem kell!
Nem tudok!

Tombol a bensőm! Ki akar törni az ÉN, de bezárták!
Maszk mögé rejtem... nem tehetek mást.
Csak ömlik a sok Istenverte baromság mint a soha el nem zárt csapból az éltető víz.
Pocséklás...
Kérdem én... MINEK?????!!!

Legislegislegelső

Azt hiszem kezdhetem azzal, hogy van egy sárkányom... Egy igai hiperszuperóriásitűzokádósárkány. Itt él velem. Néha nem tudok kitérni a tűz elől. Megéget. Pedig van egy egész lélekre való vizem amivel kiolthatnám. Csak egy időre... de félek. Túl fontos a víz. Az tart életben. Nem szabad csak úgy megszabadulni tőle... de milyen jó is lenne... Majd egyszer... talán...