címtelen

egy istenverte kibaszott félember! tükör mellettem, Scooter halkan dübörög a fülemben, a fejem máshol jár, és nem találom a lelkem.

csak leszarom és kész

hát ez fasza.... tönkre ment a jobb oldalam. mandula illetve nyirokcsomó gyulladás... előttem a köcsög vizsgák, és még a völgyezés is befuccsolt.... írtam ma egy egyes kimenetit és Bociszeműm is elég furán viselkedik velem... találkoznom kell Vele... erre lemondja... még fenomenálisabb. azért írok, mert már régen írtam. alkotói válság van... túlságosan leszarok mindent ahhoz, hogy értelmesértelmetlen gondolataim legyenek. sosem volt még ilyen hogy ennyire leszarjam a dolgokat. de élvezem... legalább is azt hiszem. azt, hogy jó-e ez így azt nem tudom... de ezt is leszarom.

kényszerítettek rá

They made me do it!

tegnap vagy ma

tegnap, vagy ma... nem tudom hány óra volt. valaki mondott nekem egy mondatot ami magába rántott.
"mi értelme szomorkodni a mán, holnap csak rosszabb lesz"

nem volt értelme tegnap szomorkodni... a ma tényleg rosszabb... és a holnap mégrosszabb lesz. miért mindig azokat az embereket bánom meg, akiket kurvára szeretek? mi a fasz ez a szar élet? gyűlölöm!!! 

csak ne csinálj semmit. csak szólj hozzám.... csak egyszer... csak hallgasd meg amit érzek... 

KÉRLEK!

ki akarom hányni a lelkem! John Doe vagy Frank! segítsetek

nincstelen

gyűlöllek, mert azt akarom, hogy szeress. azt akarom hogy vegyél észre és azt akarom hogy ugyanannyit szenvedj mint amit én szenvedek. fáradt vagyok. kimerítesz. 

ismét csak egy üvegcse annyi különbséggel, hogy nem felhő darabkák vannak benne, hanem egész felhők... erősebbek. 

legalább ezt olvasnád.... legalább a szombat estédet szánnád rám. legalább ne hagynád hogy leesek egy feneketlen kútba... aminek sosincs vége.. mindig csak lejjebb és lejjebb. csak húzz ki....

kihez kötődjek? kibe kapaszkodjak? 

talán...

ide kiteszem a titkot a képedbe csak hogy a képembe nézz hogyha hozzám beszélsz...
faszom a kurva életbe! kiteszem a lelkem, a szívem és szarsz az egészbe! éld ki magad, és esetleg még itt találsz!!!!!!!!! vagy nem!!!!

mellesleg köszönöm a képeket (andreapiovanni)

nincstelen.
senkiházi.
faszkalap.
csak három kibaszott szó....
a huzat csapkodja a kulcstalan ajtómat
minden egyes halk dörrenésre megijedek
háború... minden reggelem üresen telik nélküle.
minden hétvégém unalmas, és az ágyam is hideg.
a falon a képek, az ajándékok, és a kutyus...
a kutyust nem adom!
a saját tudatalattim fog megölni az álmaimmal...
túl élni... "csak még egy kicsit"...
de meddig várjak még Rád szerelmem?
a szerelmem vagy még egyáltalán?
új emberek zsonganak körülöttem mint a méhek. pánik... nincs doki, nincs üvegcsébe zárt felhődarabka, nincs épp ész, csak háború. hiányzol te kibaszott istentelen félember!

"...Eleven húsomon vak katonák gyalogolnak át
Hallani vélem a recsegő csontok pokoli zaját
Simogat a keserű szél újra beborul az ég
Lassan kinyitom a szemem látja-e valaki még...."

"csak" egy kulcs

egy kulcs. olyan kis felesleges, semmi és jelentéktelen. mindig a helyén van, benne a zárban. sosem veszi ki senki. néha, ha szükség van rá elfordítják, hogy biztonságot adjon a léleknek, vagy lelkeknek a szobácskában. nincs értéke.... legalábbis addig nem volt amíg meg nem fosztottak tőle örökre, minden elfogadható ok nélkül. elvették... mert csak "én vagyok a felnőtt" mert "erre úgysincs szükséged"... tényleg nincs? 

együtt érzek a zárral. van egy hatalmas tátongó lyuk apró testében ahonnan eltávolították azt, ami értelmet adott létezésének. együtt érzek veled....

sógyurmaember

"...Sós vízből, és lisztből, csináljunk embert viccből
Aki hallgat és meghalhat tévedésből..."


egy kibaszott gyurmaember akarok lenni. annak nincs lelke, mindent megcsinál és nem stresszel. 
egyszer elkezdem írni egy könyvet... 2 oldalt írtam.... ha egyszer megtalálom a lapot akkor lehetséges hogy folytatom.

szerelmem...

Hiányzol és szeretlek,

Érted hullajtok könnyeket.

Kicsit nyálas a szöveg de leszarom,

Mert ez minden bánatom.

Béna vers de nem érdekel,

Tényleg szeretlek csak nem hiszed el. 

hiányzol! hiányzik a nevetésed, az ölelésed, a csókod, az illatod ( a csacsinak csak parfüm illata van), a bőröd a bőrömön, a gyönyörű csokibarna szemed amiben elveszek ha nézhetem, hiányzik mindened, a léted, az együtt fürdések, komolyan mondom még az is hiányzik ahogyan a laptopom előtt ülsz órákon át és felidegesítesz azzal, hogy nem foglalkozol velem. hiányzik a puha szád, hiányzik a hajad illata, értsd már meg hogy kellesz nekem mert undorító a létezés nélküled. hiányzik a nózipuszi meg a patkánypuszi, hiányzol az életemből. hiányzik az akit szerethetek és akivel törődhetek. 

HIÁNYZOL HOGY BASZNÁ MEG A VILÁG....!!!

félek...

gombóc a torkomban, kavarok a gyomrom előjön a hányinger. hallom ahogy lüktet a vér az ereimben, érzem ahogy minden dobbanásnál nyom a szívem. kétségbeesés, szétszórtság, és fogyóban a pokolnyugtató felhődarabka. kell az alkohol a társaság és küzdenem kell hogy kiszabadulhassak a börtönből. eltűnt mindenki aki kitöltötte az életemnek ez unalmas pillanatait. eltaszítottam magamtól mindenkit. egyedül a lányhoz menekülhetek.

John Doe meg kell hogy öljelek! nem tudom kihányni a lelkemet ezért gyűlöllek.

párbeszéd a fejemben

- nézz tükörbe te szánalmas senkiházi!

- nem tudok... 

- nézz a tükörbe és mondd hogy "ez vagyok én"

- nem tudok...

- nézz már a tükörbe!

- nem tudok... 

- akkor csak élj tovább és undorodj csak magadtól.

- élek ha ez életnek nevezhető és undorodok magamtól. segíts kihányni a lelkem.

- hányd ki ahogy akarod. 

- John Doe! most azonnal segíts kihányni a lelkemet!

- dögölj bele ahogy akarsz! nem beszélek veled többet...

köszönöm Nyina

kezemben tartom az egész világom egy apró üvegcsébe zárva. nemrég megkérdezte tőlem, hogyha választhatnék, hogy hány kívánságom legyen mennyit választanék? a válaszom egyetlen egy kívánság volt. kaptam tőle egy apró üvegcsét, amiben ott lóg az az egyetlen kívánság, alatta a már elhasznált kívánságaim és az apró homokszemek az idő. az az egy kívánság jelenti számomra az egész világomat. a farkasokat az ezüsttisztáson, a házat az erdő közepén és a tündéreket (ha a tündérekről beszélek, reflexszerűen felnézek a csilláromra, ahol midig a tündérem látványa fogad. fura érzés nem látni a helyén. azt hiszem nemsokára úgyis visszakerül és megint gyönyörködhetek benne).  vigyázni fogok arra a kívánságra.

( fényképezőgép híján ettől jobb minőségű képet telefonnal lehetetlen előállítani, de megigérem, ha szeptember lesz és tudok venni egy értelmes fotómasinát olyan gyönyörű képet fogok csinálni róla, amilyennek igazából látom)

?

eltüntetek... vagy a blogom szarakszik, vagy tényleg eltűntetek... miért?

hisztek amit akartok!

hagyj békén John Doe! hányszor kell még meghalnom ahhoz, hogy békén hagyj? gyűlöllek. esküszöm egyszer megöllek!

igenis erős vagyok...(legalább is azt hiszem)

"Sumák lázadók véreres szemű senkiháziak rámfigyeljetek

Bohócok vagyunk és mind belehalunk"

A napba nézek és fázik a szemem, megvakulok, nem látok, megrepedek, összeomlok, megfulladok. Apró pici felhődarabkák az üvegcsében segítenek beledögleni. 

Neked meg csak ennyit: 

"Unom rég

Azt a sok mesét
Te úgy voltál velem
Mint ahogy nélkülem
Velem te ne ordíts!
Engem ne szoríts 
Tudod, nem érdekel
Hogy te most mit érzel"

Tátongó ember és Nyina

egy elhagyott játékbaba, üres üveges tekintet, szeretet, közöny, gyűlölet.
hiába írsz rímeket,
kihánytam a lelkemet.
egy lélektelen ember pedig nem érez semmit, vagy inkább mindent.

Nyina! Integettem neki ahogy megígértem!

szerettelek

egy régi alkotás, egy emlék, mely mára már megkopott és veszített az értékéből.

gyűlölet.

KI AKAROM HÁNYNI A LELKEMET! harc? MINEK? nincs értelme. mindig csak várni, és annyira szeretni hogy belehalni. dögölj bele a szeretetbe. küzdj hogy ne veszítsd el. szenvedj és ő lese szarja. MINEK MINEK MINEK? tisztelet? azt sem tudja mi fán terem. elébaszhatod az egész világodat, szemétdombot csinál belőle és a tetejére szarik. tudod mit akkor? DÖGÖLJ MEG! vagy várj csak, majd megdöglök én helyetted!

HÁNYNI AKAROK! addig amíg bele nem fulladok. 

rím rím rím rém.........

mindenki boldog, mindenki szárnyal, mindenki szépnek látja a valóságot. meg akarom mutatni hát én is a világnak, hogy élek. ennek a legjobb módja a fotózás. szörnyű érzés. nincs gépem, így maradok az írásnál, pedig ehhez nem értek. nem tudom meg mutatni amit látok, pedig nem mindig csak borzalom. 

ma láttam egy kismadarat, csupa vér volt a háta, valószínűleg eltörött a szárnya. megörökíteném, de nem lehet, valaki eltörte a gépemet.

nesztek nektek rímeket. 

csak becsuktam a szemem...

egyre kevesebb és kevesebb harcos marad. percenként halnak meg. egyre közelebb vagyok ahhoz, hogy megöljek egy embert. most még csak szépen lassan pusztítom, de lehetséges hogy előbb utóbb csak rátámadok és nevetni fogok miközben elvérzik előttem. ugrálok majd a vártócsában egy teliholdas éjjelen egy hatalmas erdő közepén a gyönyörű ezüsttisztáson! aztán majd jönnek a farkasok, én meg könyörögni fogok, hogy fogadjanak falkájukhoz.