Bohócok vagyunk és mind belehalunk"
A napba nézek és fázik a szemem, megvakulok, nem látok, megrepedek, összeomlok, megfulladok. Apró pici felhődarabkák az üvegcsében segítenek beledögleni.
Neked meg csak ennyit:
"Unom rég
Azt a sok mesétTe úgy voltál velem
Mint ahogy nélkülem
Velem te ne ordíts!
Engem ne szoríts
Tudod, nem érdekel
Hogy te most mit érzel"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése