2012. március 20., kedd

zavar...

imádom. most éppen azt, ahogyan ír. nem lehetek ennyi mindenbe szerelmes. de annyira tetszik.
az emberek csoportokra vannak osztva. vannak azok akik nagyok, és nem állnak szóba a kisemberekkel.
ettől félek én is. miért is beszéljen hozzám?
hiszem ki vagyok én?
csak egy húsdarabka, aki próbál életben maradni anélkül hogy megőrülne.
aki őrült az megőrülhet vajon?
kezdem azt érezni megint hogy nem itt a helyem.
soha nem fog hozzám szólni akármennyire is szeretném. álmodj csak és élj az álmokban. a valóság nem létezik, és te sem vagy igazán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése